A tengerimalacok fűevők. Ehhez alkalmazkodott a fogazatuk és az emésztésük is. A nem fűevő rágcsálókkal ellentétben a hátsó örlőfogaik is folyamatosan nőnek, beleikben – elsősorban a megnagyobbodott vakbélben – pedig cellulózbontó mikrobák élnek.
Ahhoz, hogy ez a mikrobiom jól működjön, az állatnak folyamatos rostbevitelre van szüksége, aminek a legfontosabb forrása a fű (vagy szárított verziója, a széna). Amennyiben a malac nem jut elég rosthoz, az ezen élő hasznos baktériumok egy része elpusztul, helyüket más jellegű mikroorganizmusok veszik át. Amíg a cellulóz bontásához elégséges mennyiségű flóra túlél, az állat jó eséllyel tünetmentes marad, de ebben a stádiumban egy antibiotikumos kezelés vagy kisebb gasztroenteorológiai probléma is végzetes lehet.
A cellulózt az állat vastag- és vakbelében megtalálható mikrobák ún. illékony zsírsavakká (VFA) alakítják, melyből végül zsír és glükóz lesz, a tengerimalac üzemanyagát szolgáltatva.
Mivel a cellulóz emésztése a tápcsatorna alsó szakaszain zajlik, egyes kinyert tápanyagok felszívódása pedig a vékonybélben, hogy ezek megfelelően hasznosuljanak, a tengerimalac lágy bélsarat választ ki, s ezt újra elfogyasztja.
A jelenség az ún. cökotrófia, a lágy bélsár pedig a cökotróf. A cökotróf nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat, nyomelemeket, élő és elpusztult baktériumokat – ezáltal fehérjét. Malacaink feje emiatt jár annyit az alfelük közelében, ez a dupla emésztés elengedhetetlen számukra. Amennyiben a tengerimalac valamiért nem képes cökotrófot enni – ez főleg székletpangásos idős hímeknél fordul elő –, B-komplex vitaminokra, emelt fehérjetartalmú tápra és probiotikumokra szorul.
A tengerimalacnak, ha elég fűhöz jut, valamint elérhető számára a friss ivóvíz, minden tápanyagszükséglete biztosított. A fű tartalmazza a szükséges C-vitamint is, melyet a malac önmaga nem képes szintetizálni, így mindenképp külső forrásra szorul.
Mivel a gyakorlatban a friss fűvel való folyamatos etetés ritkán megvalósítható, a széna mellé szükséges a C-vitamin pótlása is. Minden egyéb eleség már nasinak számít, s technikailag nem nélkülözhetetlen a tengerimalac egészséges működéséhez.